Egészséges, vagy egészségtelen?
A kókuszolajban könnyen emészthető, közepes lánchosszúságú zsírsavakat tartalmazó trigliceridek (MCT zsírok) találhatók.
Forrás: pixabay.com
Az emésztési, zsírfelszívódási problémákkal küzdőknek, a májbetegeknek a mérsékelt fogyasztása javasolt az alultápláltság megelőzése érdekében.
A kókuszzsír telített zsírsavakban gazdag, hazánkban szilárd, a kókuszpálma termőhelyén, a trópuson folyékony halmazállapotú, olvadáspontja 24ºC.
A feldolgozás jellege alapján 2 fő típusát különböztetjük meg, a szűz, illetve a szűrt (finomított) kókuszolajat.
Az MCT zsírsavak a hat–tíz szénatomszámú zsírsavak trigliceridjei, ezek például a kókuszolajban található kaprilsav, a kaprinsav, a kapronsav.
Az MCT zsiradékok triglicerid formájában képesek a felszívódásra, nem képződik belőlük kilomikron, ezáltal közvetlenül és változás nélkül jutnak át a bélnyálkahártya sejtjein a májkapuér-rendszerbe.
Kizárólagos, egyedüli zsírforrásként való fogyasztásuk toxikus lenne a májra nézve.
A közepes hosszúságú zsírsavak jellemzője, hogy a hasnyálmirigy lipázhiánya / zsírbontó enzim /, illetve csökkent termelése esetén jól és gyorsan felszívódnak. Az emésztésükhöz, valamint a szervezet általi felvételükhöz nem szükséges epesav.
A kókuszolaj sütésre, párolásra, főzésre egyaránt alkalmas, hideg zöldséggel érintkezve könnyen megszilárdul, használat előtt érdemes kicsit felmelegíteni, hogy folyékony állagú salátaöntetet kapjunk.
A szervezetre kifejtett hatásai:
A kókuszolaj révén a telített zsírsavakban gazdag étrendek a klinikai vizsgálatokban különböző népességcsoportok körében azt mutatták, hogy nőtt az összes és az LDL-koleszterin / káros koleszterin / szintje, de közben a HDL-koleszterinszint / védő koleszterin / is emelkedett.
Kedvezőbb hatás volt megfigyelhető az összes, LDL-, HDL-koleszterint tekintve, amennyiben a kókuszolajat részben, vagy teljes egészében telítetlen zsírsav-forrásokkal / növényi olajok / helyettesítették.
Az emésztőrendszerre kifejtett hatása: A kókuszolajban található MCT zsírsavak előnye, hogy a máj által termelt – a zsírok emésztését segítő – epe, valamint a hasnyálmirigy által termelt és a zsírok lebontásában részt vevő lipáz enzim hiánya esetén is átjutnak a bélnyálkahártya sejtjein.
A zsíremésztési, zsírfelszívódási zavarok (például hasnyálmirigy-gyulladás, epekő, gyulladásos bélbetegségek) esetén jól alkalmazható.
Az MCT zsírsav tartalmánál fogva a kókuszolaj alkalmazható roborálásra hipertireózis, cöliákia, hiperacid krónikus gasztritisz, peptikus fekély, rövidbél szindróma, poliszisztémás autoimmun kórképek (például reumás ízületi gyulladás), Dumping-szindróma, csökkent epesav-termeléssel járó állapot, mukoviszcidózis esetén.
A kókuszolaj kizárólagos zsiradékforrásként történő alkalmazása nem javasolt, az étrendben felhasznált zsiradékok változatosabbá tételére alkalmas.
A kókuszzsír, kókuszolaj további egészségre kifejtett hatásának bizonyítására további, nagyszámú kutatási eredmény szükséges!
Figyelj a gondosan összeállított, változatos étkezésre!
Dormánné Szabó Brigitta, dietetikus, sport-specifikus dietetikai szakember
Forrás: TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA
HÍRLEVÉL 8. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM – 2015. OKTÓBER